Most már, hogy a tárcsafék is üzembiztos lett, hozzá lehetett fogni a motorátépítéshez. Először is belevágtam a közepébe és elkezdtem motort keresni. Mivel tudtam, hogy úgyis rendbe akarom pakolni a motort, így szinte teljesen mindegy volt, hogy milyen állapotút veszek meg. Végül sikerült kifogni egy egész rossz állapotút. Ez a blokk egy SEAT (FIAT) 133-as kocsiból való volt valamikor. 850-es balraforgós motor, de ennek már rendes felcsavarós olajszűrője van nem pedig centrifugálszűrője.
A blokkot elkezdtem széjjel szedni és az első megdöbbenés után jött sorba a többi:
- sziloplasztal visszaragasztott hengerfejtömítés
- a hüvelyeken belül enyhefelületi rozsda
- a vezérmű lánc úgy megnyúlva, hogy az alumínium deknit is már egy kicsit kilyukasztotta
- olajszivattyú kuka
- stb....biztos volt még de, már a kis apróságok eszembe se jutnak
Megkezdtem a felújítást!
A Főtengelyt megköszörültettem, új csapágyakat kapott. Szereztem bele egy 900-as vezértengelyt a forgásirányváltás miatt, mert a polski váltóval lesz majd összerakva. A vezértengelyre Gaálnál utcai sporttengely profilt köszörültettem. (kár volt oda vinni mert az egyik bütyök 2mm-t kopott, ugyanis Gaálnál nem hőkezelik a tengelyeket) A vezértengely meghajt egy kis segédtengelyt, amit szintén bontóból kellett guberálni (még szerencse, hogy egyáltalán megtaláltuk az utolsót) , mert a jobbforgású vezértengelyhez másik kell a fogak kapcsolódása miatt. Ezzel variálták meg azt, hogy a jobb- meg a balforgású motorokon az elosztók meg az olajszivattyúk forgása nem változik, pedig a motorok másképpen forognak.
A forgásirány váltás miatt a dugattyúk dezeksziálására (csapszegeltolására) is oda kell figyelni, hogy jól álljanak összerakáskor.
A vezértengely csapágyai elég rossz állapotban voltak, ezért cserélni kellett őket.... vagyis persze csak akkor, ha lehetett volna hozzá kapni csapágyat, de ilyet már sehol nem árultak. Ezért aztán csináltatni kellett hozzá csapágybronzból. Elvittem a blokkot, a tengelyt a gépműhelybe és az ügyes szakibácsi összeillesztette őket.
Olajszivattyúból is vadonatújat kapott.
A motorblokk teteje síkba lett marva, nehogy a vízbemaródások vagy esetleg valami hajlás a későbbiekben problémát okozzon.
A hengerfej is fel lett újítva teljesen. Síkbaköszörülés, új szelepek, új szelepvezetők, meg még ami kell, hogy rendben legyen.
Igazából a hengerek megfúrásán kívül minden új lett benne. (Ezt sajnálom már, hogy kimaradt akkor....vagy esetleg mégsem....a későbbiekben kiderül!)
Mikor már minden megvolt, akkor elkezdtem összerakni a motort. Minden nagyon jól, gördülékenyen haladt addig a pillanatig, amíg a kartert nem akartam felrakni. A probléma itt kezdődött: Az olajszivattyú szívótányérja kitartotta a kartert. A 850-es olajszivattyújának a szívótányér és a szivattyú fogaskerekei között nincsen az a bizonyos plussz 5mm-es lemez, ami az én új szivattyúmban benne volt. A megoldás az lett, hogy az új szivattyúházra került rá a régi szívútányér rész. A régi részen ahol a fogaskerekek koptatták megpróbáltam síkbapolírozni, hogy minnél kisebb legyen a résveszteség.
Miután a motorblokk összeállt, kellett bele egy elosztó. A bontókat körbetelefonáltam, de még véletlenül sem volt sehol sem 1 darab nyamvadt elosztó. Ezért jó magyarhoz méltóan össze kellett barkácsolni egyet. Előszöris megfelelő forgásirányút kellett keresni. Megoldás a LADA! A forgásirány megfelelő, a tengelyének az alsó bordázata is passzol a 850-eshez , hiszen FIAT-FIAT! Már csak az elosztót kellett beleültetni a hengerfejbe. Az elosztó alja le lett esztergálva és a helyére egy olyan tányéros rész lett csinálva mint a gyári, amit ugyanúgy le is lehet szorítani.
A próbaröffentésnek már csak egy karburátor híja volt. Sikerült havertól kérnem egy nem túl jó állapotú 850-es spider karbit.
A motor már majdnem beindult, csak még az önindítóval nem tudott közelebbről megismerkedni. Mivel a közdarabot saját magam terveztem és nem tudtam hasraütésszerűen eltalálni századmiliméter pontosan, hogy hova is legyen fogatva az önindító a közdarabban, így egy másik megoldást választottam. A kispolszki önindító maradt a helyén és a 850-es lenkerékről vettem le a fogaskoszorút és egy fémgyűrű segítségével kibővítettem akkorára a lenkereket, hogy a polszki fogaskoszorúja jó legyen rá. Így megoldottam 1 problémát, de csináltam magamnak egy sor másik problémát.
Az önindítópajzs része beleér a közdarabba, ezért azt ki kell marni ott, de pont ott van a közdarab összefogatva a motorral. Ezért a motort meg a váltót egymáshoz képest elfordítottam (azaz a motort döntöttem meg) , de ezzel meg azt a problémát eredményeztem magamnak, hogy a karburátor nem állt vízszintben. Ezért a karbi meg a hengerfej közé egy ékalakú közdarabot kellett csináltatni, hogy a karbi vízszintben legyen.
A közdarab 20mm-es kazánlemezből készült, amit számítógépen terveztem meg és vízvágógépen vágtak ki nekem. A csavarok süllyesztését és egyéb marási műveleteket pedig az esztergályos csinálta meg.
Mikor összeállt a motor, a közdarab és a váltó meg az önindíttó akkor jöhetett az első próbaröffentés. Persze ekkor még a motor nem volt beszerelve, csak a földre lerakva! Kissebb gyújtásálítgatás után szinte pöcre indult a motor :D